4 1Az éneklőmesternek a neginóthra, Dávid zsoltára. (Zsolt 31,11) 2Mikor kiáltok, hallgass meg engem, igazságomnak Istene; szorultságomban tág tért adtál nékem; könyörülj rajtam és halld meg az én imádságomat! (Zsolt 5,2) 3Emberek fiai! Meddig lesz gyalázatban az én dicsőségem? Meddig szerettek hiábavalóságot, és kerestek hazugságot? Szela. (Zsolt 51,6;Jób 31,33; Péld 28,13.1Ján;1,9) 4Tudjátok meg hát, hogy kedveltjévé választott az Úr; meghallja az Úr, ha hozzá kiáltok! (Zsolt 2,6.1Sám;13,14;16,1.13) 5Haragudjatok, de ne vétkezzetek: beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban és csillapodjatok! Szela. (Eféz 4,26) 6Igazságnak áldozatával áldozzatok, és bízzatok az Úrban. (Zsolt 51,21) 7Sokan mondják: Kicsoda láttat velünk jót? Hozd fel reánk arczodnak világosságát, oh Uram! (4Móz 6,24-26) 8Nagyobb örömöt adsz így szívembe, mint a mikor sok az ő búzájok és boruk. (Péld 13,21;Ésa 40,31) 9Békességben fekszem le és legott elaluszom; mert te, Uram, egyedül adsz nékem bátorságos lakozást. (Zsolt 3,6)